1. rész
    A Sors akarta…



…Alig 2 év telt el a történtek után, és úgy érzem, hogy most már sírógörcs nélkül tudok beszélni a fájdalmaimról. 
    Ez a SORS iróniája, ami velem történt, és úgy érzem, hogy ez nem véletlen. Nem tudom, hogy ez mit jelenthet, de egyszer szeretnék rájönni. Általában az emberek többségének a 18. szülinapja a felnőtté válást, a nagykorúságot, a „bármit vehetek a boltban”- t jelenti. Sajnos nekem nem. Vagyis jól indult minden, de a vége iszonyatos volt.
     Lili vagyok, és ez a történet rólam szól, az én sorsom, az én múltam, az én jelenem, az én jövőm. 
     Boldog családban éltem, anya, apa, pasi. Anyukám sikeres üzletasszony volt, és elég jó keresett. Apa újságíró, és a barátom, Olivér 2 évvel idősebb nálam, szorgalmas egyetemista, már majd másfél éve voltunk együtt. Ezzel így minden rendben is van, ha nem azt az ajándékot kapom a családomtól, amit kaptam. Az tette tönkre az életemet. Persze én senkit ne hibáztatok, hiszen ha ennek így kellett lennie, akkor az, máskor is megtörténhetett volna.
      Na de kezdjük az elején, hogy minden tiszta legyen.